A leggyakoribb etetési hibák és megelőzésük
6-7 hónapos kor között elkezdjük a babát megismertetni a gyümölcsökkel és a főzelékekkel. Ezekben a hónapokban „programozzuk be” a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építjük fel a baba menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz a csecsemőből.
A kisbaba az első életévben fejlődik a legintenzívebben. Fél éves korára duplázza, 1 éves korára megháromszorozza születési súlyát. Minden esetben a baba saját születési súlyát kell figyelembe venni a gyarapodás megítélésekor. Például a 3000 grammal és a 4500 grammal született babák között az első hónapokban jelentős különbségek vannak. 1 éves korára azonban minden egészséges baba eléri a kb. 9-10 kilós súlyt és a 75-76 cm-es magasságot.
A babák különböző időszakokban különbözőképpen fejlődnek. Sokszor csak nyúlnak, vagy súlyban gyarapodnak. Ettől nem kell meglepődni, ez így normális. Főként a felállást megelőző hónapban, hetekben nő a baba testtömege, hiszen erőt gyűjt a felálláshoz. Az újabb intenzív gyarapodási szakasz akkor következik, mielőtt a pici elkezd járni. Ha nem megfelelően tápláljuk a babát, nem vesszük figyelembe az egyéni és életkori sajátosságokat, bizony meg van az esélye a gyermekkori elhízásnak.
Gyakori etetési hibák
1. Minden sírásra etetés a válasz: Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.
Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.
2. Unszolás, túletetés: A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), a kínált étel maga vagy annak illata, stb.
Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele. Ha éhes enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.
3. Túl korán kezdjük a hozzátáplálást: Az anyatej (vagy annak hiányában a tápszer) 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét. 6 hónapos kortól bőven elég elkezdeni a hozzátáplálást. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej napi mennyisége csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala.
Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem.
4. Felesleges nassolás: A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes.
Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára túl édes ízt.
5. Nagy súllyal született csecsemők túletetése: gyakori, hogy a nagy súllyal (4500 g vagy több) született babáknál is szeretné a szülő elérni 1 éves korra a születési súly megháromszorozását. Pedig egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg.
Megoldás: Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.
Ha már hibáztunk
Mi történik, ha már „elrontottuk” a gyereket?
- A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.
- Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolnivalók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.
- A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.
- Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.